Fehérvár 1  Siófok 0

45 percnyi jó teljesítmény után ismét „hozta formáját” csapatunk, és annak ellenére, hogy több mint fél órán át emberelőnyben játszhatott, megint csak vesztesen hagyta el a pályát. A második félidőben nyújtott produkció ismét csak érthetetlen a külső szemlélő számára, és csak azt a vágyat erősíti minden siófoki focirajongóban, hogy bárcsak vége lenne már ennek a vészterhes szezonnak. 2008 tavaszán a Siófokban kódolva van a kudarc, és amíg tart ez a kálvária, addig sajnos csak romlik a siófoki foci „piaci értéke”. Szerencsére már csak egy forduló van hátra.
 

Nagy Dániel lövése megpecsételte a sorsunkat.  (fotó: fehervarfc.hu)

Mint a felvezetőben megírtuk, Aldo Dolcetti és játékosai az esélytelenek nyugalmával készülhettek a Fehérvár ellen (valljuk meg őszintén, igaz ez az egész tavaszra is), így optimális esetben ilyenkor az szokott történni, hogy a focisták kimennek az erősebb ellenfél pályájára és játszanak egy jót. A fehérvári derbi első félidejében hellyel-közzel ezt is láthatta a Sóstói stadion közönsége, akik egyébként azzal a szándékkal (is) jöttek ki a mérkőzésre, hogy köszöntsék Ligakupát nyert csapatukat. Mivel a bordó-kékek számára a tisztes hazai búcsú mellett nem igazán volt tétje a meccsnek (az 5-ik hely megszerzése azért persze az lehet!), nem volt meglepő, hogy a balatoniak egyenlő partnerei tudtak lenni a jobb nevekből álló vendéglátóknak. Igaz, ennek a semleges nézők nem igazán örülhettek, mert e tényezők összességében igencsak közepes színvonalú játékot eredményeztek.

Az első focira emlékeztető jelenet a 18. percben történt, amikor is Nagy Dániel jobb oldali beadását az ex-siófoki Sitku sarokkal a bal kapufa mellé pörgette. Az első siófoki kapuralövésre még ennél is többet, 22 percet kellett várni, ekkor Bonifert lőtt jobbról, 25 méterről laposan kapura, megmozgatva az addig csak álldogáló Németh Viktort. Ezután aztán jó néhány nagynak is nevezhető helyzet erejéig még a siófokiak voltak kezdeményezőbbek. A 27. percben először Magasföldi került ziccerbe Homonyik passza után a 16-os bal oldalán, ám mire lövésre szánta el magát, már kisodródott, így végül a kapuját elhagyó Némethbe lőtte a labdát. Két perc múlva aztán még nagyobb lehetőség nyílt a fehérmezes vendégek előtt: Basara gurított vissza az alapvonal közeléből jobbról a középen üresen érkező Homonyiknak, aki azonban szemben a kapuval óriási luftot rúgott…

A félidő említésre méltó jeleneteinek ezzel vége is szakadt. Aldo Dolcetti pedig olyat tett a szünetben, amit eddig szinte még soha: nem cserélt. Különösebb oka nem is volt erre, hiszen a kezdő tizenegy helytállt az első játékrészben, erre pedig az utóbbi időben – főként idegenben – nem igazán volt példa. Ráadásul az 51. percben olyan dolog történt a pályán, ami akár nyerő szituációba hozhatta volna a kék-sárga alakulatot.

Történt ugyanis, hogy a már sárga lappal rendelkező Mohl Dávid hátulról csúnyán – és teljesen feleslegesen beleszállt Bonifertbe, amiért megkapta második sárga lapját, és mehetett zuhanyozni. Bonifert ugyan az esetet követően nem tudta folytatni a játékot és hordágyon hagyta el a pályát, ám a helyzet így is – létszám szempontjából – kedvező helyzetbe hozta a balatoniakat. Illetve csak hozhatta volna.

Mohl Dávid és Bonifert Péter: egyiket a bíró küldte le a pályáról, a másikat úgy vitték le hordágyon. (fotó: fehervarfc.hu)

Érdekes dolog az emberelőnyös, emberhátrányos helyzetek lélektana, mert az utóbbi időben úgy tűnik, hogy az a csapat jár jobban, akit egy emberrel megrövidít a sors, illetve a bíró. Nem volt ez másképp most sem. Tusoriék talán azt hitték, most már a döntetlen szinte biztosnak mondható, és jócskán visszavettek a tempóból, míg a másik oldalon a fehérváriak rákapcsoltak, hisz érezték, hogy „meleg a helyzet.” Ennek pedig az idő múlásával nem is lehetett más az eredménye, mint egy gól a hazaiak részéről.

Nagy Dániel vezetgette a labdát a jobb oldalon a 76. percben, majd miután nem igazán ütközött különösebb ellenállásba, 23 méterről lövésre szánta el magát. Hazai részről óriási szerencse, siófoki részről borzasztó nagy pech, hogy igen jól eltalált labdát eresztett kapura, ami a ledermedt védők és Hegedűs kapus tekintetétől kísérve a bal felső sarokba vágódott. (1 – 0)

Bár volt még vissza negyed óra, nem kellett hozzá nagy jóstehetség – főleg a vendégcsapat eddigi tavaszi idegenbeli produkcióját tekintve -, hogy kijelenthessük, ebben a pillanatban el is dőlt a meccs. A siófoki gárda lélekben már a kiállítás percében leült, és ebből a katatón állapotból nem is sikerült már felállnia. A Vidi viszont vérszemet kapott, és egyre-másra vezette gólveszélyes támadásait, amelyekből ugyan újabb gól nem született, de egy kapufára azért még futotta: Dvéri jobb oldali visszagurítását Sitku a 89. percben a jobb kapufára rúgta.

Siófoki részről egy volt fehérvári, Magasföldi állt a legközelebb a gólszerzéshez, ám neki sem jött össze. (fotó: fehervarfc.hu)

Minden egyes hátralévő mérkőzés újabb csapást jelent a siófoki játékosok számára, akiknek önbizalmán nem javított a Fejér megyei kirándulás sem. A csapat tavaszi kálváriájának most már valóban úgy tűnik, hogy csak a nyári szünet vethet véget, amit úgy várnak már Siófokon, mint a száraz föld a záporesőt. Ki kell mondani, még akkor is, ha nem éppen sportszerű a kijelentés, hogy a Paks elleni utolsó meccsnek siófoki szempontból már szinte semmi értelem, nem oszt és nem szoroz, mert ezt a tavaszt egy hazai győzelemmel sem lehet már szebbé tenni. A Balaton partján már csak a nyár tisztító szele tud segíteni, amely kisöpri a fejekből az elmúlt hónapok történéseit, hogy a klub teljesen tiszta lappal tudjon belekezdeni egy vadonatúj bajnoki évbe.

Mindenki tekintsen hát előre! Hajrá siófok!

Soproni Liga

29. forduló

Fehérvár FC   1 (0)

BFC Siófok     0 (0)

Székesfehérvár, 2825 néző
Vezette: Kassai (Ring, Szécsényi)

Fehérvár: Németh V. – Lázár, Koller, Horváth G. ( Fehér Zs., 81’), Mohl – Farkas, Sifter – Nagy D., Polonkai (Csobánki, 79’), Dajics (Dvéri, 46’) – Sitku vezetőedző : Disztl László

Siófok: Hegedűs – Miklósvári, Sütő, Forgács, László (Ambrus, 81’) – Nagy L., Tusori – Bonifert (Melczer, 53’), Basara (Gajda, 66’), Homonyik – Magasföldi vezetőedző: Aldo Dolcetti

Kapuralövés / kaput eltaláló lövés. 10/6 (4/2) ill. 7/3 (4/2)

Szögletarány: 5 : 4 (2 : 4)

Lesek : 3 – 3 (1 – 1)

Sárga lap: Farkas (23’), Mohl (37’), Koller (48’), Mohl (51’), Sitku (91’) ill. László (29’), Sütő (65’), Forgács (70’)

Kiállítva: Mohl (51’) , - második sárga lap után

Gólszerző: Nagy Dániel (76’)